Úgy tűnik, hogy vastag tollazatuk megvédi a pingvineket az antarktiszi hidegtől, akár -60°C-ig. De ez nem igaz! A fő titok egy különleges zsírréteg, amely a császárpingvinnél, az Antarktiszon élő legnagyobb...
Úgy tűnik, hogy vastag tollazatuk megvédi a pingvineket az antarktiszi hidegtől, akár -60°C-ig. De ez nem igaz! A fő titok egy különleges zsírréteg, amely a császárpingvinnél, az Antarktiszon élő legnagyobb fajnál akár 3 centiméter vastagságot is elérhet.
Ez a zsír egy felnőtt, például az Adélie-pingvin testtömegének akár 30%-át is teheti ki, segítve őket a túlélésben akár -2°C-os vízhőmérsékletben is. A vastag réteg kiváló szigetelőként működik, gátat képezve a hideg külső környezet és a test melege között.
A tollak is fontosak, de másképp. Szorosan illeszkednek, vízálló réteget képezve, amely megakadályozza, hogy a zsírréteg elnedvesedjen. A gentoo pingvinnek akár 70 tolla is lehet négyzetcentiméterenként! Ez többszörösen sűrű, mint a legtöbb repülő madáré, például a sirályoké.
Mancsaik és szárnyaik hűvösek maradnak egy egyedülálló keringési rendszernek, az úgynevezett „csodálatos hálónak” köszönhetően. A meleg artériás vér átadja a hőt a hideg vénás vérnek, amely lehűtve tér vissza a testbe. Ez minimalizálja a hőveszteséget a jeges vízben lévő, szabadon lévő végtagokon keresztül.
Tehát nem csak a zsírról és a tollakról van szó, hanem a hőszabályozásról is! A pingvinek gyakran kolóniákban tömörülnek, például Déli-Georgia szigetén, hogy megőrizzék a hőt, és így még a legkeményebb viharokat is túlélik. Ezért boldogulnak ezek a csodálatos madarak az Antarktisz zord körülményei között!
Válassza ki, hogyan szeretné megtekinteni ezt a videót
