Tudtad, hogy a zokni nem csupán egy ruhatári darab, hanem egy közel kétezer éves találmány? Történetük jóval a modern szövőgépek megjelenése előtt kezdődik, feltárva az ősi civilizációk és technológiák lenyűgöző aspektusait. A legrégebbi ismert zoknikat a római Egyiptomban fedezték fel, Kr. u. 300-500-ból származnak. Ezeknek az Oxyrhynchus által használt gyapjúzokniknak különálló orraik voltak, hogy kényelmesen viselhessék szandállal. Az elkészítéshez használt technikát nalbindingnek nevezték. A középkorban Európában, nagyjából a 12. és 15. század között, gyakran varrtak zoknit, vagy „chausse-t” a térdnadrágra. Például VIII. Henrik angol király fényűző selyemharisnyát viselt státusza és gazdagsága jelképezésére. A selymet akkoriban Ázsiából szállították. A kötőgép, amelyet William Lee talált fel 1589-ben Angliában, forradalmasította az iparágat. Addig minden zoknit kézzel kötöttek. I. Erzsébet királynő elutasította Lee szabadalmát, attól tartva, hogy az új gép több ezer kézi kötőt tenne munka nélkül országszerte. Csak a 19. században, a pamut és a szintetikus szálak megjelenésével váltak a zoknik megfizethetővé a tömegek számára. Ma a globális zoknipiac értéke meghaladja az évi 45 milliárd dollárt. Az ősi gyapjúalapanyagoktól a modern iparig a zoknik hosszú utat tettek meg.